Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 30 találat lapozás: 1-30

Névmutató: Kreczinger István

1992. április 3.

Ápr. 4-én tartja második közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. Dr. Kreczinger István, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1991. dec. 7-én tartották meg alakuló közgyűlésüket. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének megalakítását az tette szükségessé, hogy a már létező erdélyi szervezetek, egyesületek tevékenységét összehangolják. Magyarországon 1988 második felétől működtek különböző Erdéllyel foglalkozó közösségek, de munkájuk szétaprózódott. Mára fájdalmas tapasztalat, hogy soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás. A szervezet igyekszik minden megoldást felkutatni az erdélyi magyarság helyzetének rendezésére. A szervezet kiinduló pontja a magyar kulturális és területi autonómiájának követelése. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete hármas feladatrendszert dolgozott ki: a kivándorlási szándék csökkentése, a már átköltözöttek érdekképviselete, valamint a hazatérés, a repatriálás feltételeinek megteremtése. 1988 óta mintegy 100-120 ezren települtek át. /Botlik József: Kötelességünk segíteni az erdélyi magyarságot! = Magyar Nemzet, ápr. 3./

1992. augusztus 22.

Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1992. október 9.

A budapesti Erdélyi Magyarság folyóirattal rendkívül sokat foglalkoznak a román sajtóban, dühödten támadják cikkeit a román újságok, de a román politikusok is. Irányított kampányról van szó, ezt mutatja az azonos idézetek és kommentárok gyanús egybecsengése. Barabás István bemutatta, hogyan sorakoztak a román sajtóban a folyóiratot elítélő cikkek. Silviu Achim: Az Erdélyi Magyarság határozottan megy a maga útján /Adevarul, máj. 29./. Ebben a szerző elsősorban Jónás Endrének a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló írása miatt háborodott fel. Ion D. Goia /Flacara, jún. 3./ vezércikkében azt állította, hogy a romániai magyar kisebbség örökös elégedetlensége az Erdélyi Magyarság manipulálásának következménye. Az akkor második legnagyobb példányszámú bukaresti napilap, a Tineretul Liber következett: jún. 5-i számában Ioan Lascu Magyarország meg akarja nyerni az első világháborút cikke szerint világszerte évi 1500 irredenta kiadvány jelenik meg Románia ellen. Írásában Jónás Endrének az Erdélyi Magyarság 9-es számában a dákoromán kontinuitás-elméletét cáfoló tanulmányát támadta /ugyanazokkal az idézetekkel, mint előbb az Adevarul/. Jún. 10-én újra az Adevarulban Silviu Achim az Erdélyi Magyarságból Habsburg Ottót idézte, aki egyetért Erdély föderalizálásával. A Romanul hetilap jún. 4-i számában két cikk is támadta a folyóiratot Petre Valeriu és Sorin Petrescu tollából. Jún. 15-én a Libertateaban Dorin Suciu budapesti tudósításából megtudhatjuk, milyen keserűséget okoznak neki olyan sovén, szélsőjobboldali irredenta-revizionista kiadványok, mint a Szent Korona, a "Hunya" és "Erdélyi Magyarország" /így!/. A Hunya Hunnia akar lenni. Jún. 15-én a Romanulban Doru Rotaru Zadar Miklós "határtalan arcátlanságát" leplezi le az Erdélyi Magyarság 10-es számából, ahol az inkriminált szerző abszurdnak minősíti a dákoromán kontinuitást. A Romania Mare szélsőséges hetilap jún. 26-i számában Armand Nicolau szintén kikelt a folyóirat egyik cikke ellen. Júliusban a Romanul 27-es számában Sorin Petrescu felhívta a figyelmet arra, hogy az Erdélyi Magyarság szerzői között sok romániai magyar szerző van. Adrian Paunescu hetilapjában /Totusi Iubiera, júl. 23./ Hajdu Győző, a lap munkatársa felhívta a figyelmet a készülő Erdélyi Világtalálkozó hallatlan veszélyére, Zolcsák Istvánnak, az Erdélyi Világszövetség brazíliai társelnökének nyilatkozatára, amelyet az Erdélyi Magyarság is közölt. Júl. 25-én a Romania Mare hetilapban Furo Iuliu Ioan a nyilvánvalóan románellenes Erdélyi Magyarság ellen emelt szót, a kiadvány "gazembersége és alattomossága minden mértéket meghalad, amikor a 10-es számban bizonyos Zadar Miklós tagadta a dák-római kontinuitás elméletet". Júl. 28-án a Romanulban Petre Valeriu "tiszta revizionizmusnak" könyvelte el az Erdélyi Magyarságot. A Totusi Iubiera (Bukarest) júl. 30-i számában Hajdu Győző Irredenta ugatás és böfögés címmel Beke Györgyöt támadta az Erdélyi Magyarságban napvilágot látott írása miatt, mert nem nevezte fasiszta tettnek a bécsi döntést, ugyancsak elmarasztalta Jónás Endrét, akinek szintén ebben a folyóiratban publikált cikke a népszámlálásról nem egyéb, mint "RMDSZ-ugatás". A Romanul aug. 3-i számában Sorin Petrescu kelt ki az Erdélyi Magyarság ellen, majd közölt egy magyarellenes kiáltványt. Raoul Sorban hetilapja, a Timpul aug. 4-i száma fenyegető szalagcímmel újraközölte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámából Jónás Endre terjedelmes cikkét Romániáról, az utolsó gyarmati birodalomról. A Romania Mare aug. 21-i számában jelent meg Furo Iuliu Ioan cikke: szerinte az Erdélyi Magyarság júniusi különszámában gazemberek, haza- és nemzetárulók intéztek támadást Románia integritása ellen. Amennyiben a román kormány nem intézkedik, ő, mint magyar nemzetiségű román állampolgár a nemzetközi szervezetekhez fordul, hogy rámutasson, milyen alattomos terveket táplál Magyarország. Az aug. 17-i Romanulban két cikk is foglalkozott az Erdélyi Magyarsággal: Petre Valeriu szerint Kreczinger István főszerkesztő nyilatkozata /a békeszerződések alapján létrejött államok széthullásáról/ puskaporszagot áraszt, Sorin Petrescu pedig Pomogáts Béla tanulmányát irredentának minősítette. A Timpul aug. 25-i számában Adria Rizea főszerkesztő feltette a kérdést, ki fedezte az Erdélyi Magyarság különszámának költségeit. Ugyanebben a számban Horea Brestoiu megállapította: "A régi és mai hungarizmus, ez a hivatásos agresszor eszeveszett orkán dühével sújt le Románia. Úgy véli, elérkezett a hazánk elleni roham végső pillanata." Aug. 28-án a Romania Mare közölte, hogy más nemcsak Romániában, hanem Londonban is olvassák az Erdélyi Magyarságot, ugyanis "dr. Michel Titus" kirohant a budapesti folyóirat ellen. A durva, primitív fogalmazásból, abból, hogy ismét intézkedéseket sürget, feltételezhető, hogy a "londoni" szerző nem más, mint Furo Iuliu Ioan. /Barabás István: Az akció fedőneve: "ERDÉLYI MAGYARSÁG". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1993. március 11.

Tőkés László püspök azon kijelentésével, miszerint etnikai tisztogatás folyik Erdélyben, tartalmilag egyetértek - jelentette ki Kreczinger István, az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének elnöke márc. 10-i sajtótájékoztatóján. Hozzátette: biztos abban, hogy a püspök az etnikai tisztogatás alatt nem a Boszniában zajló tisztogatásra gondolt. Kreczinger ismertette az EVMSZ állásfoglalását az erdélyi magyarság helyzetével és a magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban: Közép-Európa békés jövőjének előfeltétele a két nép megbékélése. Szükséges a mindkét nép számára megnyugtató alapszerződés megkötése. Ennek a nemzetközi jog normáira kell épülnie. A tárgyalásokba be kell vonnia a romániai magyarság és a magyarországi románság képviselőit. /Az Erdélyi Világszövetség állásfoglalása. = Pesti Hírlap, márc. 11./ Az állásfogalás szerint "Fölösleges alapszerződésben rögzíteni azt, hogy Romániával szemben Magyarországnak nincsenek területi követelései, elég a helsinki záródokumentum betűjéhez és szelleméhez való ragaszkodás." Kreczinger István elmondta, hogy az Erdélyi Világszövetség tagságának nagy része magyarországi állampolgár. Magyarországi taglétszámuk 2500-300 fő. /N. O.: A magyar-román alapszerződésről. = Magyar Hírlap, márc. 11./

1993. október 7.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének Elnöksége és Tanácsadó Testülete szept. 18-19-én Gyergyócsomafalván ülést tartott. Kiadott állásfoglalásukban politikai értéknek minősítették az RMDSZ memorandumát. Felhívással fordulnak a haladó politikai erőkhöz, hogy támogassák igazságos küzdelmüket a politikai, etnikai alapon elítélt marosvásárhelyi, erdőcsinádi, iklandi, oroszhegyi és zetelaki magyar és cigány elítéltek szabadon bocsátásáért. Elfogadhatatlannak tartják azt, hogy egyes képviselők az RMDSZ vezetőségének felhatalmazása nélkül folytattak tárgyalásokat. Az állásfoglalás aláírói: Király Károly, az EVMSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Kreczinger István, az EVMSZ elnöke és Borsos Géza, a Tanácsadó Testület elnöke. /Állásfoglalás. = Magyar Fórum (Budapest), okt. 7./

1993. november 2.

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. november 25.

Borbély Ernő /sz. Csíkszereda, 1951. márc. 30./ 1974-ben szerzett diplomát a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, majd tanár volt Csíkszeredán. 1982 novemberében letartóztatták két társával együtt, majd hét évre ítélték. Borbély Ernő társaival a kisebbségek érdekeit védelmező szervezet létrehozását kísérelték meg. Borbély Ernő 4 év 8 hónapot töltött a hírhedt nagyenyedi börtönben. 1987 nyarán szabadult. 1989-ben a Securitate kivándorlásra kényszerítette. Az 1989-es változások után hazatért szülőföldjére. Indult a választásokon, 1989-ben RMDSZ parlamenti képviselővé választották. Az újabb választáson, 1992-ben nem jelöltette magát, de továbbra is az RMDSZ keretében politizál. Borbély Ernő kifejtette, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán elfogadta az önrendelkezést mint alapelvet, de azóta nem történt semmi. 1990-ben Borbély Ernő is azt akarta, hogy az RMDSZ-t intézményesítsék, legyen külügyi titkársága is, alakítsák ki az információs hálózatot stb. Mindez nem sikerült. Akkor Domokos Géza állt az RMDSZ élén, úgy tűnt, ő az akadálya mindennek. Csak később derült ki, hogy másokon is múltak a dolgok, az RMDSZ-ben jóval több "Domokos Géza" van. Az RMDSZ-ben formailag vannak előrelépések, de tartalmilag minden maradt a régiben. A Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ a mai napig nem volt képes létrehozni az önrendelkezés elvein alapuló intézményrendszert. Az SZKT-t néhány személynek sikerült lezüllesztenie olyan gyülekezetté, melyet pár személy kénye-kedve szerint manipulálhat. A régi, centralizált, egypártrendszerű struktúra haszonélvezői vezetnek ma is, kisajátítva a hatalmat. Létezik Szőcs Géza autonómiatervezete és Csapó József autonómiatervezete, de az RMDSZ egyiket sem fogadta el, mert egyes vezetői ezt nem akarják. Többen mondják, azért van az RMDSZ-nek autonómia-nyilatkozata, mert azt Tőkés László püspök kierőszakolta, de az RMDSZ több vezetői azt valójában nem akarta. Egyes platformok, csoportosulások megjelenésekor mindig az RMDSZ felbomlásával ijesztgették az RMDSZ kormánypárti politikusai a romániai magyarságot. Borbély Ernő szerint az RMDSZ-t az autonómia kérdése osztja két táborba. Az egyik oldalon vannak az autonómia ellenzői, az RMDSZ kormánypártijai, a másik oldalon az autonómia igenlői, a MISZSZ-esek, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés tagjai, a kisgazdapártiak és a szabadelvűek. /Kreczinger István: "RMDSZ ? Ki tudja, merre??" = Magyar Fórum (Budapest), nov. 25./

1995. április 22.

Az Erdélyi Világszövetség ápr. 22-én tartotta Budakeszin a közgyűlését. A szervezet új elnevezést vett fel, ezentúl Bocskai Szövetség lesz a neve. Újraválasztották Kreczinger István elnököt, aki elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. /Új Magyarország, ápr. 24./

1995. július 27.

Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete a Bocskai Szövetség nevet vette fel 1995. ápr. 22-én. A 4500-5000 tagot számláló szövetség elnöke dr. Kreczinger István jogász, ügyvezető elnöke Czire Dénes, Az elnökség tagjai: Halász István, volt MDF-es képviselő, a Kalotaszentkirályból áttelepült Okos Márton és dr. Lázár István marosvásárhelyi orvos. A névváltoztatást indokolttá tette az is, hogy több évtizedes kényszerű rejtegetés után kihozták a nyárádszeredai református templomból Bocskai István erdélyi fejedelem mellszobrát és elhelyezték arra a talapzatra, amely eddig is hirdette, hogy az erdélyi magyarság soha nem mások ellenében, hanem az európai egységért hadakozott. A Bocskai Szövetség kettős hídszerepet vállal, állapította meg a Marosvásárhelyről áttelepült Czire Dénes, egyrészt közvetít az anyaország, Magyarország felé, másrészt keresi a román demokratikus erőkkel a kapcsolatot. A Bocskai Szövetség politizáló társadalmi szervezet. A Magyarországra áttelepedettek számára jogsegélyszolgálatot tartanak fenn. - A magyarországi vállalkozók egy része kegyetlenül kihasználja az erdélyiek tapasztalatlanságát, jelentette ki Okos Márton. A Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ számos tanulmányt, javaslatot nyújtottak át, mégsem sikerült eredményes együttműködést kialakítaniuk. A Magyarok Világszövetségével esetleges a kapcsolatuk, lényegi kérdésekben nincs együttműködés, olvasható Tófalvi Zoltán írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./ Előzmény: 930. sz. jegyzet.

1996. május 18.

A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./

1996. június 20.

Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1996. szeptember 26.

Dr. Kreczinger Istvánnal, a Bocskai Szövetség elnökével beszélgetett Bágyi Bencze Jakab. Nagyon nehéz az európai politikai-erkölcsi értékrend szerint elfogadtatni azt a módot, ahogy, ahogy a magyar kormánykoalíció megkísérelte megmagyarázni a bizonyítványát a közvélemény előtt, fejtette ki Kreczinger. Júl. 5-én, a budapesti magyar-magyar csúcson aláírt egy dokumentumot, amelyet rövid időn belül lábbal tiport, vezető magyar kormánytisztviselők azt állították, hogy egyeztettek az erdélyi magyarság vezetőivel, s közben egyre-másra halljuk ennek cáfolatát, az RMDSZ "tudomásul vette" az alapszerződést, ezzel szemben felelős kormánytisztviselői ferdítés: az RMDSZ "elfogadta" az alapszerződést. - "A kormánykoalíció rendelkezik a tömegek manipulálásának több évtizedes tapasztalatával, illetve annak eszközeivel is, az írott és elektronikus sajtóval." Elegendő megemlíteni, hogy "a Magyar Rádió még pénzért sem volt hajlandó közzétenni a felhívásunkat. Ezzel szemben hemzsegtek a hírműsorok az elmarasztaló megjegyzésektől, nyilatkozatoktól. A Rádió még azt az alapvető etikai követelményt sem teljesítette, hogy meghallgasson bennünket is, hogy lehetőséget adjon az ellenvélemény megfogalmazására." /Magyar Fórum, szept. 26./

1997. március 7.

Harmadik alkalommal osztotta ki díjait a Bocskai Szövetség, ezúttal Kolozsváron, márc. 8-án, Bocskai István fejedelem szülővárosában. Dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az 1995-ben alapított Bocskai-díj mindenekelőtt erkölcsi elismerés a magyarság ügyének szolgálatát felvállaló személyiségek, intézmények számára. Az évente kiosztott díjakat egy erdélyi, egy magyarországi és egy Nyugaton élő közéleti személyiség veheti át. Idén Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök kapta a Bocskai-díjat, Magyarországról Hegedűs Lóránd református püspök, a nyugatiak közül pedig Fabienne Wassmer asszony, a strasbourgi francia-magyar egyesület elnöke nyerte el a díjat, aki Kolozsvár polgármesterének önkényeskedése ellen többször felemelte szavát. Wassmer elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen. Bocskai-díjban részesültek még Kolozsvár RMDSZ-es városi tanácsosai. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

1997. május 9.

A határon fizetendő 250 %-os benzinilleték ellen a magyar külügyminiszterhez is beadvánnyal fordult Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány ügyvezető titkára és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke. Válaszában Kovács László ismertette közbenjárását a román kormánynál, valamint azt, hogy engedmény történt: évi négyszeri határátlépés estén nem kell illetéket fizetni. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1998. szeptember 19.

Szept. 19-én ünnepélyes keretek között immár a negyedik alkalommal kiosztották a Bocskai-díjakat. A Bocskai Szövetség /Budapest/ elnöksége, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány és a nyárádszeredai polgármesteri hivatal szervezte rendezvény Az erdélyi magyarság Bocskai végrendeletének örököseként Schengen szorításában címmel vitafórummal kezdődött. Dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke elmondta: a vízumkötelezettségre a legjobb megoldást a kettős állampolgárság biztosítása jelentené. Szerinte ezt orvosolni lehetne, ha az 1993/55-ös törvénybe beiktatnának egyetlenegy bekezdést, amely szerint kérelemmel honosíthatja magát az az állampolgár, aki bizonyítani tudja, hogy felmenője magyar állampolgár volt. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a magyar–román kapcsolatokat mérlegelte, hangsúlyozván, hogy a múlt heti alsócsernátoni fórum határozatban kérte a kettős állampolgárság biztosítását, de ugyanakkor, mondotta Tőkés, szem előtt kell tartani a kérdés valós politikai és jogi vetületeit is. A püspök javasolta, hogy az RMDSZ bizottságot hozzon létre, amely annak megvitatásával foglalkozzon, és a magyar–magyar csúcson tűzzék napirendre. Előadást tartott még dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász, Tempfli József püspök, dr. Csapó József szenátor és Szórádi Béla svájci jogász. - Az alapítók olyan személyeknek adományozzák a díjat, akik tevékenyen szerepet vállalnak a magyarság jogainak védelmében. Az idén kitüntetésben részesült dr. Tőkés István teológiai professzor, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, a Genfben élő Bencze Pál és a rákosszentmihály-sashalmi református gyülekezet. Végül a nyárádszeredai kórusmozgalom 130. évfordulójának ünnepségére kórustalálkozóra került sor. /Átadták a Bocskai-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

1999. szeptember 22.

A magyarországi Bocskai Szövetség az idén szept. 23-án, Gyergyócsomafalván tartja évi díjkiosztó ünnepségét. Az idei ünnepségen többek között a gyergyócsomafalvi születésű dr. Czirják Árpád érseki helynök is kitüntetést nyer a magyarságért folytatott tevékenységéért. A korábbi években Erdélyből dr. Csapó József, Tőkés László, Tempfli József és Tőkés István részesültek e díjban. Az ünnepélyes átadáson dr. Kreczinger István, a szövetség elnöke mond beszédet, majd a közönséggel találkoznak a díjazottak. /Bocskai díjkiosztó ünnepség Gyergyócsomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2000. július 17.

Júl. 16-án Nagyszalontán a Magyar Házban a Bocskai Szövetség elnöke, dr. Kreczinger István átnyújtotta az idei Bocskai Díjakat. A díjazottak: az erdélyi származású Beke György író, publicista, valamint a klézsei Duma András, az intézmények közül a Kossuth Rádió jól ismert műsora, a Vasárnapi Újság, valamint a Szatmári Friss Újság. Az utóbbit a Szatmári Friss Újság főszerkesztője, Veres István vette át. Az ünnepségen felszólalt, dr. Csapó József szenátor, korábbi Bocskai Díjas, továbbá Szűrös Mátyás és Csapody Miklós magyar parlamenti képviselő. /Tegnap, Nagyszalontán átvettük a Bocskai Díjat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./

2000. november 8.

Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2001. július 16.

Júl. 14-én Szatmárnémetiben, a hagyományos Véndiák-találkozón a Bocskai Szövetség immár hetedik alkalommal adta át erkölcsi elismerését azon személyiségeknek és intézményeknek, akik tevékenységükkel kiemelkedően szolgálják a magyarság érdekeit. Dr. Kreczinger István, Bocskai Szövetség elnöke hangsúlyozta, ez a díj a szolgálat és az önzetlenség elismerése, és olyan erdélyi, magyarországi és Nyugaton élő személyiségek részesülnek benne, akik Bocskai István végrendelete és a Bocskai Szövetség programja szerint a magyar nemzet egységéért és oszthatatlanságáért munkálkodnak. Az újonnan kitüntetettek: dr. Egyed Ákos /Kolozsvár/ akadémikust, Kató Béla református püspök-helyettest /Illyefalva/, Dr. Lovas István /Budapest/ újságírót, politológust, valamint az Erdélyi Napló hetilapot. A szólásszabadság egy másik őre, az erdélyi sajtó egyik jeles képviselője, az Erdélyi Napló hetilap képviseletében Dénes László főszerkesztő vehette át az elismerés oklevelét. /Szilágyi Gabriella: A szólásszabadság rehabilitálása. Szatmárnémetiben osztották ki az idei Bocskai-díjakat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

lapozás: 1-30